2009. november 19., csütörtök

30. hét


Tegnap óta már csak 4 órákat dolgozom, amit egyrészt az igazán jófej Főnökömnek köszönhetek, másrészt a múlt hét csütörtöki görcseimnek, amik rámutattak, hogy már tényleg nem bírok ennyi munkát, nyüzsgést. Így még jövő héten járok be, és vége. Olyan furcsa érzés ez, tegnap/tegnapelőtt bedobozoltam archív dobozokba a 2008-as doksikat, és pár 2009-ben lezárt ügyet, az e-maileket is learchiváltam, azokat jövő héten kiíratom DVD-re, és már kezdem érezni, hogy ezzel lezárul egy korszak az életemben. Rendkívül furcsa, még körülírhatatlan érzés. Annak örülök, hogy ilyen szépen adom át az ismeretlennek a munkáimat, és nem csak úgy otthagyom, és majd csinál vele valaki, amit akar. Egy kicsit büszke is vagyok magamra, de ez titok. :)
Szóval Lányok, nemsokára levakarhatatlanul megyünk kávézni az Aztékba, már alig várom!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése