2010. február 10., szerda

Mostmár vidd el innen a Tomit!


Tomi második hetét tölti ezen a hideg, hasi fájdalmakkal és álmossággal teli világban. Gondolom minden úgy zajlik nála is, mint másnál. Éhség, nedves popsi, furcsa zajok, két ugráló és hangoskodó alak. Összeségében jó baba, egyetlen problémás pont az elalvás, ami 20 perctől tarthat egészen 2 óráig. Vasárnap nagyon fájt a hasa, és délután 2-től egészen este 10-ig képtelenek voltunk elaltatni. Hétfőre szerencsére rendeződtek a dolgok, de Apa még itthon maradt a héten segíteni. Ha elalszik, akkor nincs gond, mi is alszunk gyorsan, ameddig lehet. No, és akkor mi van Anyával? Anya nagyon furcsa. Ölelgeti a takarót, majd félálomban megkéri Apát, hogy mostmár vigye el a Tomit az ágyába aludni. Anya szoptat álmában, aztán felkel, és szoptat ébren is, aztán ha alszik, megint csak Tomit ölelgeti, szoptatja. Apa megmagyarázza, hogy a picike már régen az ágyában alszik. Ezt nehéz félálomban felfogni, de egy idő után megnyugszom, majd ölelgetem tovább a kisfiammá gyúrt takarót.

2 megjegyzés:

  1. Mondom én, hogy Miszter Spockra hasonlít... igazából vulkáni :D

    VálaszTörlés
  2. Ágikám!
    Egyre szebb a Kicsike!!!És olyan okosan néz:o)
    Bartus Andi

    VálaszTörlés