2011. november 14., hétfő

Amerika

Ma kezet ráztunk rá. A jövő karácsonyt már biztosan nem itthon töltjük. Eldöntöttük, tehát így lesz.
Nem tudom mikor, talán pár hete vagy csak kettő hete, de az is lehet hogy több, de pontosan akkor amikor elhangzott az a mondat hogy "megyek a fészbúkhoz dolgozni amerikába" elvetődött a csíra. A csíra, amiből később kérdések keletkeztek, majd gondolatok, tagadások, és újabb kérdések. Végül ma, a döntés, és mélyen egymás szemébe néztünk, és elhatároztuk.
Nem fűztem soha érzelmeket amerikához. Akit eddig ismertem, és kiment oda (Yakaii te nem tartozol ide) valamilyen irányba bekattant. Vagy ki.
Szóval azon kívül hogy amcsiban lehet venni Carter's-t, meg Tokidokis cuccokat, meg ott vannak olyan akváriumok, ahol végre találkozhatnék Orcákkal igazából nem vonzott engem az a kontinens.
Most viszont más a helyzet. A terv vázlatai megvannak. Nekem egyelőre annyi a feladatom, hogy a sokból keveset csináljak, majd ha már a finishben vagyunk, akkor mindent "felégessek" mögöttünk. Dobozoljak, és nagyon nagyon bátor legyek.
Régebben nem is gondoltam ilyen dologra. Folytogató ellenérzéseim voltak, féltem. Most ha arra gondolok hogy belevágunk egy teljesen új életbe teljesen idegen országban, akkor reszketek ugyan, de az izgalomtól, és tudom, hogy akik szeretnek, azok szintén örülni fognak nekünk, ha sikerülni fog kinnt az életünk. 1 év. A mai naptól kezdve.

4 megjegyzés:

  1. gratulálok!sok sikert kívánok Nektek!!!!!:)

    VálaszTörlés
  2. Gratulálok a bátor döntéshez, és istentelenül szurkolok!! Na meg majd megyek látogatóba, megnézni, hogy bekattantatok-e. ;D

    VálaszTörlés
  3. Nincsenek többé vámgondok, ha AP-től vagy Babytől rendelsz... :)

    VálaszTörlés